Kazincbarcika - 2018. szeptember. 20.

Bodrog Miklós:
Anyagyógyászat

-Anyának lenni Istentől kapott felelősség-

  A gyülekezetben egy keresztelés, de még inkább egy konfirmáció során találkozunk az egész családdal. Nemcsak azzal a fiatallal, aki ott áll az úrasztala mellett, hanem a család többi tagjával is, - a testvérekkel, apával, anyával, nagyszülőkkel, unokatestvérekkel.

 De azt a gyermeket odáig el kellett juttatni: etetni, öltöztetni, beszélni, imádkozni tanítani, viselkedni tanítani. Ez pedig komoly feladat, sok átküzdött nappal, -bizony,  sok álmatlan éjszaka van mögötte.

Akármennyire is változott a család a 21. század második évtizedére, azért ennek a nevelő munkának nagyobb része még ma is az édesanyákra hárul.

 Ha csak felszínesen gondolkodunk a családról, eszünkbe sem jut, hogy ezen a téren milyen nagy az édesanyák felelőssége!

 Bodrog Miklósnak, a 2009-ben elhunyt neves evangélikus lelkésznek és nagy műveltségű pszichológusnak a könyve erről az „édes teherről”, az édesanyák felelősségéről szól.

 Úgy látja, hogy az anyák fejében sok kellően át nem gondolt, nem tudatos fantázia, átsuhanó érzés, elképzelés él a gyermekükkel kapcsolatban.

 Álmodozni emberi dolog, de szerinte nagyon ajánlatos tudni, hogy dédelgetett terveink, áhítozásaink visszahatnak és formálnak minket. Néha úgy, mint a délibáb! Ezért a legszebb álmok mellé kell egy józan valóságérzék is.

A szülői fantáziák hatnak az utódokra, szavak nélkül is. Marie-Louise von Franz írja: Első renden az asszony felelős a ház hangulatáért. Ez pedig attól függ, mit érez a család iránt. Ha a feleség bízik férjében és gyermekeiben, ez belső összhangot teremt. A gyereket semmi sem nyomasztja annyira, mint az az érzés, hogy ki van szolgáltatva a bizalmatlanságnak. A gyermek akkor van veszélyben, ha szüleinek sincs életiránytűjük. Sok nő maga is érzi, hogy ha a gyermek sérült,  a zavar forrása az anya.

 Ismerjük az Újszövetségből, hogy Jakab és János apostolok édesanyja azt szerette volna, hogy a  mennyben majd fiai Jézus jobb és bal keze felől, kitüntetett helyen üljenek.(Máté 20,20-23.)

Igen, sokszor túl nagy hatalmat tulajdonítanak maguknak az anyák. Sokszor előfordul, hogy az anya magából valamit letagad.  Miért? Azért, mert őszintesége módosítana túl szép, önarcképén. Más esetben a száműzött lelki tartalmak válnak később sugárzásszerűen hatóerővé.

Jung ezt így mondta: Semmi sincs lelkileg erőteljesebb hatással a gyermekekre, mint a szülők meg nem élt élete. Az alábbi példa is ezt bizonyítja:

Egy ateista orvosházaspár 12 éves lánya addig rágta szülei fülét, amíg nem vettek neki egy Bibliát. Miután erre senki nem kényszerítette, feltételezhető, hogy a szülők elfojtott, meg-nem élt hit-igénye szüremkedett át serdülő lányuk lelkébe.

 Veszélyes lehet az is, ha az anya serdülő fia előtt öltözködik. Későbbi, egészséges lelki fejlődését zavarhatja meg a fiának.

  Gondot jelenthet, ha az agyonféltő, betegesen aggódó anya tekintete azt sugallja a gyermekének: Biztosan valami bajod lesz, veszedelem vár rád. Így a szorongás beépül a gyermek lelkébe, és könnyebben betegszik meg, mert az anya rettegő „szeretete” fekete madárként köröz felette.

 Bodrog Miklós javasolja, hogy minden anya gondolja át saját anyjával kapcsolatos élményeit. Különösen azok, akiknek ellentmondásos vagy túl szép anyaélményeik vannak.

Indítványozza: szálanként nézzék át az anyjuktól kapott lelki stafírungot, milyen volt annak alaphangja, tónusa, hullámhossza, érzülete?

Ha az anyát annak idején rossz gyerekként kezelték, szidták, talán fenyítették is, és a dicsérettel szűkmarkúan bántak, amitől keserűség halmozódott fel benne, akkor ilyen színezetű gondolatok fognak kísérteni benne később is.

Ha egy szülő mindig csak követel, leckéztet, ócsárol,  ez lelki kullancsként fúrhatja magát a gyermekbe, aki később szülőként átviszi ezt saját nevelési módszerébe is.

Olyan is előfordulhat, hogy az anya elfojtott, megemésztetlen, rendkívül nyomasztó anyaélményeit önkéntelenül is élete párjára vetíti ki.

Akarja ezt? Nem, de magával hozott élményeit tudattalanul férjére vetíti ki.

Bodrog Miklós úgy látja, ennyire le van terhelve a női nem folyószámlája, - de ezt előle mély homály fedi.

Ez eddig csak a diagnózis.

 

De a szerző a megoldást is felvillantja az anyák előtt.  Pál apostol jól ismert igéjét javasolja megfontolásra: „Nem a magatokéi vagytok”, (1 Korintus 6,19/b.). Hanem Jézusé.

Jézusba vetett hittel, tőle naponta elkért erővel lehet az anyai hivatást betölteni.

Ezt kiáltja Pál apostol kétezer év távolából az anyák felé.

Sokrétű küldetése van az anyának, csak nem veszi észre sokszor. Akkor pedig csupán sodródik, és azt hiszi, nem felelős. A szerző azt tanácsolja,, hogy ki-ki bogozza ki személyes életének az anya-szálát.

Ha ezt megteszi, érettebb lesz a személyisége és messzebbre tud látni.

Hoz néhány irodalmi példát is, arról hogy nagy gondolkodók, hogyan látták édesanyjukat:

 

Anyámnak köszönhetek mindent, ami vagyok.”  (Augustinus).

 

Az anyákban van valami, ami alatta marad és ami fölébe is emelkedik a józan észnek. Az anyának ösztöne van. A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, az vezérli tetteit.” (Victor Hugo).

 

Mi ő nekünk, azt el nem mondhatom, Mert nincs rá szó, nincs rá fogalom.” (Petőfi Sándor).

 

Szeretem az óceán hangját; mint valami hatalmas anya – sss, sss, sss.” (Arthur Miller).

 

 

   Bodrog Miklós kis könyve bevezetőjében azt mondja: „Amiképp az orvos nem azért ír könyvet, hogy az embereket betegségekkel ijesztgesse, hanem azok elleni védekezésül.”.

Ő is ezt szeretné, kis lélektani olvasókönyvével.

Segíteni akar, hogy az anyák ne maradjanak meg „modern vakságukban”, hanem ismerjék meg önmaguk lelkét, nevelésük mozgatórugóit, és így jobb, felelős anyákká válhassanak.

 

 

A könyv adatlapja
borító
Cím: Anyagyógyászat
Szerző(k): Bodrog Miklós
Kiadási adatok: Kairosz Kiadó és Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 95 oldal
Ár: ~500-Ft
000webhost logo