Kazincbarcika - 2017. december. 14.

Egressy Béni

(1814-1851)

Egressy Béni Sajókazincon született 1814.április 21-én, megkeresztelték április 28-án. (Márványtábla örökíti meg templomunkban.)Édesapja Nemes Egresi Galambos Pál, (anyakönyvünkben így olvashatjuk, a két s és y később került a névbe.)a sajókazinci református gyülekezet lelkipásztora volt, édesanyja Juhász Julianna, keresztszülei: Barczikai Ferenc és felesége Paulikovits Susanna. Édesapja a teológiát Sárospatakon végezte, de ösztöndíjjal tanult Bécsben és Jénában is. Kiváló szónok volt, jól énekelt, művészi fokon játszott zongorán, fuvolán és hegedűn. A lelkész-család 1809-től 1916-ig élt Sajókazincon. Innen a közeli Sajókápolna gyülekezetébe került a lelkipásztor és családja, mert egy helyi földbirtokos özvegye, Máriássy Boldizsárné beleszeretett a jó kiállású lelkészbe.Érzelmei viszonzásra nem találtak, sőt, ki is prédikálta ezekkel a szavakkal: "A Kleopátrák kor már Sajókazincon is lejárt." De az özvegy azért annyit elért, hogy hamis vádak alapján mennie kellett a gyülekezetből. Egressy Béni Sajókápolnán ismerkedik meg a családnál szolgáló Gábor Zsuzsa parasztleány dalain keresztül a Bükk-vidék népdalaival. Édesapja megtanítja a növekvő, tehetséges gyermeknek a kottaírást, olvasást, a kottából zenélés alapjait, énekelni is tanítja. Ezután a miskolci református gimnáziumban tanul tovább. Miskolci diákévei alatt a gyakran tapsol az ott vendégeskedő Dérynének. A gimnázium után Sárospatakon tanul tovább. Édesapja halála után azonban tanulmányait abba kell hagynia, hogy megélhetéséhez segédtanítóként keressen pénzt. Ezután a színház felé fordul, Kassán az igazgató kardalosként szerződteti. A színháznál szerzett ismereteit 1835-től már a budai Várszínházban hasznosítja. Zeneszerzői pályája 1840-ben indul. Darabokat fordít, dal- és operaszövegeket ír, zenét szerez. Kb.100 színművet, operát és egyéb művet fordított franciából, olaszból és németből. Magyar szövegeit kedvelték a színészek, mert beszélhetőbbek, énekelhetőbbek voltak más szerzőkénél. Egressy Béni írta második nemzeti énekünknek, Vörösmarty Mihály: Szózatának a zenéjét is, az 1843-ban kiírt pályázat első díját, 20 aranyat, ezzel ő nyerte el. Több Petőfi verset is megzenésített, pl. Az "Ereszkedik le a felhő" és "A virágnak megtiltani nem lehet" kezdetűt. Tevékenyen vett részt az 1848-as szabadságharcban, - ekkor szerezte a híres Klapka induló zenéjét. Több zsoltár megzenésítését is elvégezte. Kéziratainak jó részét az Országos Széchenyi Könyvtár zenetörténeti tára őrzi. 1851. július 17-én halt meg Pesten.
Templomunk kertjében 1994 óta emlékoszlop őrzi soktalentumos életének hagyatékát, melyet minden tavasszal megkoszorúzunk. Kazincbarcika város fő utcája szintén az ő nevét viseli.
2014-ben, születésének 200. évfordulóján, nagyszabású programmal szeretnénk megemlékezni templomunkban, gazdag életművéről.


Letöltés:

2001-ben, halálának évfordulóján gyülekezeti újságunknak különszáma jelent meg.
Az újságot letöltheti PDF formátumban
 
Egressy emlékújság - 2001

További képeink:

www.000webhost.com