Kazincbarcika - 2018. május. 24.

A hónap igéje : Október

 

Az egyház épülete erős, nagy szelekben is megáll…

„Mert aki hegyeket formál, és szelet teremt, aki hajnalt és alkonyatot alkot, annak neve az Úr, a Seregek Istene.”
Ámós könyve 4,13.

 

Ez a vers az ókori lélektani hadviselés taktikájának megfelelően a hős tetteit sorolja, hogy már a harc előtt megolvassza ellenfele szívét. Kicsoda az Isten? Aki mint a fazekas formálja a hegyeket, ő teremtette a szelet. Ítéletével még a hajnalt is sötétséggé tudja változtatni. Isten hatalmas ma is. Ő irányítja ezt a világot.

Ez még akkor is igaz, ha ma tapasztalható egyfajta immunitás a keresztyénséggel szemben. Kétezer év alatt olyan sokat beszélt az egyház, hogy az emberek már immunisak lettek vele szemben. Talán nem az egyház szava lett unalmas, hanem a más területen hangzó sok beszéd tette immunissá az egyház felé nyitott embereket. Emiatt nem kell a világot kárhoztatnunk, - a rezignációt pedig el kell utasítanunk. Vegyük úgy, hogy a mostani idő számunkra a „hosszú lélegzetvétel” ideje.

Az állat a világra néz, mi emberek fölfelé, Istenre nézünk!
Személyként, teremtményként élünk a világban. Ebből következik, hogy az emberre, mint személyre ilyen kategóriák érvényesek: Bízni-kérni-megbocsátani-szeretni-meghívni. A meghívás kulcsszó az egyház szolgálatában.- Mert a meghívásra lehet válaszolni! Természetesen a gyülekezet itt van a leggyengébb pozícióban, mert

  • - A meghívást vissza lehet utasítani
  • - A bizalommal vissza lehet élni
  • - A kérést el lehet utasítani
  • - A megbocsátást ki lehet használni
  • - A szeretetet meg lehet sérteni


Védtelenül áll a gyülekezet az evangéliummal a világ előtt, de mégis Jézus védelmében él!

Az a különös, hogy az egyház falai között szabadon jár a szél.
Ma azt tapasztaljuk, hogy 3 vihar fúj át a keresztyén egyházon. Ezek ártó szelek:

  1. A keresztyén teológia egy lett a sokféle vallástudomány között…Olyan sokféle vallásról hall a hallgató, hogy elbizonytalanodik. A médiának ebben jelentős szerepe van, művelői vallási dolgokban képzetlenek, keresztyén szakértőket nem kérdeznek meg.
  2. A hitből csupán „humán-kegyesség” lett…Azt tapasztaljuk, hogy a keresztyénség beágyazódott a folklórba, népi szokásokba, a vallásosság egyszerű humanitássá degradálódott. A lényegét veszítette el, az Istennel való kapcsolatát.
  3. A vallás mára egyfajta „lelki higiéniává” vált…Az evangéliumot a mesék, mítoszok világába sorolják. De így éppen az Istennel való kapcsolat tűnik el!

Mit lehet ebben a viharos időben tenni? A hívő ember lehet itt a bölcsek jelzőtüze! Jézus Sirák fia könyvében ezt olvassuk: „Boldogok azok, akik a bölcsesség ablakából a világra kinéznek.

A bölcsességet nem lehet megtanulni. Iskolában nem oktatják. A bölcsesség Isten ajándéka. Szabad és lehet nekünk Istentől, ajándékba kérni.
Babits Mihály arra figyelmeztet: „Vigyázz, ne fújjon rajtad át a szél!”
Ha szavait megfogadjuk, megmaradunk keresztyénnek, bármilyen szeles időben is!

Záró gondolat: Örömhír, hogy van jó szél is! Az 1500-as évek elején itt, Európában a reformáció friss szele kiűzte az egyházból a bálványimádást, és visszavitte tagjait Isten igéjéhez, a Bibliához. Erre emlékezünk október 31-én, a reformáció ünnepén.

000webhost logo