Kazincbarcika - 2018. május. 20.

A hónap igéje : Augusztus

 

„Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt, ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról-napra. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.”
Pál apostol II. Korintusi levele 4,16-17.

Életünkben néha – akár rajtunk kívüli okból, - olyan helyzetbe kerülünk, ami ólomsúllyal nehezedik ránk. Reggel, amikor felébredünk, úgy érezzük, mintha a lelkünket több tonnás súly nyomná össze. 
Ilyenkor megrendül még a hitünk is, úgy érezzük, hogy reménységünk elvész.
Ebben a szituációban adhat nekünk vigasztalást és erőt a folytatáshoz Pál apostol szava.

Az egyik modern bibliafordítás így hozza: Ezért nem veszítem el a bátorságomat. Biológiai életem romlik. De az az élet, amit Isten ajándékozott nekem, napról napra megújul. ..És az ige így fejeződik be: Nem arra építek, amit látok, hanem arra, amit nem láthatok.

Egy másik fordítás így ír: Ezért soha nem leszek bátortalan. Jóllehet fizikai testem fokozatosan romlik, de lelki, spirituális lényem napról napra megújul. Kicsi és időszakos bajt kell elszenvednünk, de megrázó és örök dicsőséghez jutunk, ami nagyobb  ,mint a mi bajunk. Figyelmünket nem a látható dolgokra összpontosítjuk, hanem a láthatatlanokra.  Mert azok megmaradnak örökre.

Pál apostol a feltámadott Jézusra néz, ez erősíti a hitét.
Pál itt pillanatnyi, könnyű szenvedésről beszél. De szavainak súlya van. Ő nem frissen megtért keresztyén, akinek még csak kevés tapasztalata van és felelősség nélkül használ nagy és kegyes szavakat. Pál egész élete szenvedésekkel volt tele, de ő ezeket mégis meri könnyű szenvedéseknek nevezni.

A bajokat állítja szembe az örök dicsőséggel.
A „nézünk” szó itt a célra nézést jelenti. Valahogy úgy, mint az ókori futó, aki az antik görög épületek oszlopai között futott, szinte számolta az oszlopokat, és várta, mikor jut a célba.

Pál apostol a korintusi gyülekezetnek és nekünk is azt ajánlja, hogy ne a bajokat számoljuk össze, adjuk össze, hanem az örök élet dicsőségére nézzünk előre, erre összpontosítsunk.

Akkor felszabadul a szívünk-lelkünk és valóban kicsinek látjuk a bajainkat: a kiállhatatlan főnököt, az összeférhetetlen munkatársakat, a nehezen nevelhető kamasz-gyermekünket, a magas rezsiköltségeket.

Mi, 21. századi keresztyének tanulhatunk az ókori Páltól. Hitet, türelmet, az örök életre való nézést. Ha ezt tesszük, még reménységünk is lesz, abban, akiben hiszünk, - Jézusban.

000webhost logo