Kazincbarcika - 2018. július. 16.

A hónap igéje : Szeptember

 

„Majd így folytatta Jézus: Mihez hasonlítsam az Isten országát, vagy milyen példázatba foglaljuk? Olyan, mint a mustármag, mikor elvetik a földbe, kisebb minden magnál a földön. Miután pedig elvetették, megnő és nagyobb lesz minden veteménynél, és olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészket rakhatnak az égi madarak.”
Márk evangéliuma 4,30-32.

 

 

A példázatok sorában, amelyeket Márk evangélista ránk hagyott, a mustármag példázata az utolsó. A három példázat összefügg. Félre teszi az emberi cselekvést és figyelmünket a természet munkálkodására irányítja, hogy benne szemléljük és ismerjük fel Isten munkáját, amely független tőlünk, emberektől.

A példázat egy kettős kérdéssel indul: Mivel, miben tudnánk összefoglalni, mi is az Isten országa?

Jézus korában a rabbik kérdeztek így.

Isten királysága a mustármaghoz hasonlítható. Az újszövetségi korban Izraelben a mustármag volt a legkisebb az összes mag közül.

A példázatbeli nagyra nőtt fa képe megtalálható az Ószövetségben is, pl.: Dániel könyve 4. részében: „Láttam egy fát a föld közepén, magas lett, az égig ért. Szép lombja volt, és sok gyümölcse. ..Ágain égi madarak fészkeltek. Róla táplálkozott minden élőlény.” (7-9.v.)
De hasonló képet használ Ezékiel próféta is, szintén az Ószövetségben, a 17. fejezetben: „Izrael magas hegyén ültetem el, hogy ágat növeljen, és gyümölcsöt hozzon. Pompás cédrus lesz majd, amelyen lakik mindenféle madár, lombja árnyékában.” (23.v.)

Dániel próféta egy világbirodalomról beszél, Márk evangélista az Isten országáról.
Izraelben a keresztyén gyülekezetet az elvetett maghoz hasonlították, amely elhal és feltámad.
Találóan fogalmaz Rudolf Otto: Ebben a példázatban Jézus szeme a világba betörő Isten országának mennyei szféráján nyugszik, amely szemmel láthatatlan, kicsi formában kezdődik, csodálatosan növekszik és végül mindent betölt.

Hitünk születése is hasonló. A sok-sok meghallgatott prédikációból egyszer csak kihalljuk Jézus megtérésre hívó szavát. Ez a szó, mint egy pici magocska a lelkünk mélyén kicsírázik, növekszik, és végül látszik, felfedezhető lesz. Keresztyén emberekké leszünk, és már tudatosan keressük a templomot, a gyülekezetet, olvassuk a Bibliát, keressük Istent.

És ha hitünk lassan érik, növekszik, akkor már mi hordozunk másokat, - mert hitünk növekvő ágai terheket is tudnak hordozni, mint a példázatbeli mustárfa ágai.

000webhost logo