Kazincbarcika - 2018. július. 16.

A hónap igéje : Június

A modern ember vívódása:
Birtokoljon vagy létezzen a világban?

Segítséget adó igék:

Ószövetség:
„Az Úr ezt mondta Ábrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked!”
1 Mózes 12,1.

Újszövetség:
„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és rozsda megemészti…Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben. Mert ahol van a te kincsed, ott lesz a te szíved is.”
Máté evangéliuma 6,19.

A Bibliában az Ószövetségben már azt látjuk, egyik fő gondolata ez: Hagyd el, amid van, szabadítsd meg magad minden bilincstől, LEGYÉL!

Isten arra kéri Ábrahámot, hogy adja fel hazáját, és rokonságát, és menjen el egy olyan földre, országba, amit Isten mutat neki. Az ismeretlenbe kell költöznie.

Mózes hasonlóan nagy feladatot kap Istentől: Vezesse ki Izrael népét az egyiptomi rabszolgaságból, vonuljon ki Egyiptomból a pusztán át és menjenek be az ígéret földjére.

Ábrahám is, Mózes is úgy vándorol, hogy csak a legszükségesebbet viszik magukkal, nincsen birtokuk, csak a puszta létük, életük van. De hiszik, hogy Isten a nehéz úton megvédi az életüket, -nem birtokolnak, csak léteznek.

Hat napon át dolgoznak, de a hetedik napon ezt abbahagyják, ez a sábat, a szombat, a héber szó azt jelenti: abba hagyni, megállni, megpihenni. A hetedik nap a nyugalom napja. Szombat napon (ma vasárnapon) az ember úgy él, mintha semmit nem birtokolna, más célja nincs, csak lenni. A szombat a boldogság napja. A messiási kor is ehhez hasonló lesz, amikor nem lesz többé háború, sem félelem.

Sajnos a zsidó nép a kivonulás végén nem tudta elviselni, hogy ne birtokoljon semmit, ezért aranyborjút öntöttek. Egyiptomból az arannyal magukkal vitték a birtoklás vágyát is. Szerettek volna birtokolni, gazdagnak lenni. Nem csupán élni, létezni.

Az Újszövetség folytatja az Ószövetség birtoklás elleni tiltakozását. Jézusnak, a Messiásnak nem volt birtoka, nem volt vagyona. Csak megváltói élete.
Az első századok keresztyénei, az úgynevezett ősgyülekezet nemcsak, hogy elutasította a birtoklást, hanem a már meglevő javait is szétosztotta.

Jézust megkísérti a Sátán azzal, hogy birtokolja a világot, de Jézus visszautasítja őt.
Ismerős: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, ami Istentől származik.

A nagy keresztyén tanítók, az egyházatyák mindannyian a birtoklás ellen voltak. Pl.:

Justinius a II. században: „Mi, akik a vagyont és birtoklást szerfelett szerettük, most abból is, amink van, közös tulajdont csinálunk.

A Diognet-levélben ezt olvassuk: „Minden idegen vidék a hazájuk (tudniillik a keresztyéneknek), és minden haza idegen föld a számukra.”
Tertullianus a III. században odáig megy, hogy ezt mondja: „Mindenfajta kereskedelem a kapzsiságra vezethető vissza.
Basilius így tanít: „Aki mástól elvesz egy ruhát, tolvajnak hívják, aki azonban a mezítelent nem ruházza fel, jóllehet megtehetné, vajon más megnevezést érdemel-e?

Összevetve a Biblia kijelentéseit, az egyháztörténet példáit, Jézus életét, életvitelét, az első keresztyén gyülekezet életmódját, - kimondhatjuk: Nem a földi javak birtoklása az ember életének a célja, - hanem Isten szabadításának hirdetése, az evangélium elmondása, a bűnbocsánat lehetőségének felmutatása minden embernek.
A földön élünk, testünk van, azt fenn kell tartanunk. Jézus ezért tette a Mi Atyánk közepébe a kérést: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.” (Máté evangéliuma 6,11.) Az élethez az alapvető dolgokra szükségünk van. Ez nem birtoklás.

De a birtok, a vagyon elvész vagy mások öröklik majd utánunk, - itt marad a földön.
De aki hisz Jézus Krisztusban, az megmarad örökké.
Ez a boldog létezés, amit Isten gazdagon megáld, és ez a mennyei élet, az üdvösség, megmarad örökké!

 

000webhost logo