Kazincbarcika - 2018. május. 24.

A hónap igéje : Szeptember

KI VAGYOK ÉN?
-Amikor ezt Jézus kérdezi-

 

„Amikor Jézus 12 éves lett, szintén felmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint….
Mivel nem találták őt (a szülei) visszatértek Jeruzsálembe, és ott keresték tovább. Három nap múlva találták meg a templomban, amint a tanítómesterek között ült, és hallgatta és kérdezte őket…Ő így válaszolt: Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?”
Lukács evangéliuma, 2,42,46, 49.

 

Az izraeli vallási törvény előírta, hogy minden felnőtt férfinak, aki Jeruzsálemtől kb. 30 km távolságra lakott, életében legalább egyszer fel kellett mennie a páska -ünnepre a jeruzsálemi templomba.

Izraelben a fiúk 12 éves kortól számítottak nagykorúnak, így ment fel a 12 éves Jézus szüleivel a templomba, a törvény előírása szerint. (A református konfirmációi életkor is kb. ettől a kortól indul, s ez bizonyára nem véletlen!)

A rabbik tanítványai hallgattak és kérdeztek mesterüktől.
Az őt kereső szülőknek Jézus finoman, de határozottan válaszolt, és nem Józsefet nevezte apjának, hanem Istent.

Amikor Jézus ott ült a vallási tanítók között, akkor lett tudatossá benne, ő nem olyan, mint a többi hasonló korú fiatal, hanem egyedülálló módon, ő Isten Fia.
Jézus itt fedezi fel, kicsoda ő?
Ez nem tett őt gőgössé és büszkévé.
Szépen, engedelmesen megy haza Máriával és Józseffel.

A puszta tény, hogy ő Isten Fia, tette őt tökéletes gyermekké földi szülei körében.

Tanulság ez számunkra is: ha mi Isten gyermekei vagyunk a Jézusba vetett hitünk által, ez még nem jogosít fel minket arra, hogy lenézzük, megvessük földi szüleinket, rokonainkat, akik talán még nem jutottak el a hitre.

Jézus alázata tanítson minket alázatra.
Nincs visszataszítóbb, mint a gőgös, „nagymellényű”, másokat lenéző hívő ember.

000webhost logo