Kazincbarcika - 2017. október. 19.

Romain Rolland -
Michelangelo élete

 

A Nobel-díjas író hatalmas gyűjtő munkával írta meg a soktalentumú zseni, Michelangelo életét. Tanulságos és sok gondolatot adó a nagy művész élete. Ő faragta ki a világhírű Mózes szobrot, a Dávid szobrot, a Pietát, festette meg a Sixtusi kápolna freskóit, köztük a nagyon ismert és híres teremtést.

Michelangelo nemesi családból származott, 1475. március 6-án született a casentinoi Capreseben, az Appeninekben.  Édesanyját korán, 6 évesen veszítette el, apja ekkor egy neves kőfaragó mester feleségéhez adta dajkaságba. Három testvére volt: Giovan, Simone és Gismondo.

Michelangelo rendkívüli művészi képességei már korán megmutatkoztak, ezért apja és testvérei nem szerették őt, mert kiemelkedett közülük. Művészi érzéke miatt gyakran megverték.

Igen fiatalon, 13 évesen lett a firenzei festő, Domenico Ghirlandaio tanítványa. Nagyon hamar kiderült, hogy jobban festett, mint mestere, ezért egy év után Lorenzo Medici szobrász iskolájába ment át. Lorenzo Medici felismerte benne a lángészt, magához fogadta, a palotájában lakott, fiai asztalánál evett.

Michelangelo tehetsége tudatában lenézte tanuló társait, ki is csúfolta őket. Ezért Torrigiani ököllel összetörte az orrcsontját, - maradandó sérülést szenvedett.
A fiatal tehetség érzékeny lelkével szívesen hallgatta az akkor ott gyakran prédikáló Savonarolát.

A művész alkotni kezdett.1504-ben állították fel Dávid szobrát Firenzében a Palazzo Vecchio előtt. Fienze város vezetése próbálta őt összeugrasztani a másik nagy művésszel, Leonardo da Vincivel, sikertelenül.

Michelangelo, a sixtusi kápolna óriási munkáját a pápa megbízásából 1508. májusában kezdte festeni. Munkája igen fárasztó volt, lassan haladt vele. Küzdelmét maga írta meg versében:

„Golyvás vagyok, mint víztől ittasan
A macskák a nedves Lombardiában.
Ecsetemet se tartom föl hiába,
Orcámat tarkára csöpögteti.
A két csípőm a bendőmbe szorult,
Mint feszült íj, oly görbe vagyok.
Én festő nem vagyok, s nem vagyok jó helyen.”

Firenzét akkoriban gyakran támadta ellenség, és ekkor a művész, félelmében mindig elmenekült onnan. Művészi munkáját jól fizették. Egy alkalommal például 12 ezer forintját 3 ingbe csavarva vitte, így menekült egy másik városba.

1534-től haláláig Rómában élt.

Tehetségét megbecsülték, - ő készíti el az épülő Szent Péter bazilika kupoláját, amely ma is áll. (Lorenzo Medici, ha társaságban találkozott vele, tisztelete jeléül mindig maga mellé ültette.)

Michelangelót jól megfizették, sok pénze volt, de ő mégis szerényen, inkább szegényen élt. Kenyéren és boron, amint ő maga leírta. Alig evett, alig aludt, néha még éjszaka is dolgozott egy sapkájára szerkesztett mécses fényénél.

Pénzét, amit munkáiért kapott, titokban, szolgáin keresztül, férjhez menendő szegény lányoknak adta, hogy legyen majd hozományuk.

Istenfélő, Istent kereső ember volt.

Élete vége felé, már betegen ezt írja:

„Meg nem nyugtat már véső vagy ecset,
S egy szerelemhez fordul csak a lélek,
Mely a keresztről tárja karjait.”

 

1564. február 18-án halt meg Rómában.

 Romain Rolland, a könyv írója így összegzi a nagy művész, alkotó zseni életét:

A nagy lelkek olyanok, mint a magas hegycsúcsok. Szél süvölt körülöttük, a felhők beburkolják őket, de jobban és könnyebben lélegzünk ott, mint egyebütt. Az ottani levegő tisztasága lemossa a szív foltjait, és ha feloszlanak a felhők, letekinthetünk az emberi nemre.

Az író méltató szavaihoz hadd tegyem hozzá: Hálásak lehetünk Istennek, hogy ilyen hatalmas tehetséget adott benne a világnak. Műveit, amelyek Istent dicsérik, 500 év után is megcsodálhatjuk.


 
A könyv adatlapja
borító
Cím: Michelangelo élete
Szerző(k): Romain Rolland
Kiadási adatok: Palatinus Kiadó, 2015. 192 oldal. (Kötés: Keménytábla, védőborító)
Ár: ~3000-Ft
www.000webhost.com