Kazincbarcika - 2018. ​november. 16.

Tudunk-e termő
szőlővesszők lenni?

„Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok, az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett szőlővesszőt, és megszárad, összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elégetik. Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.”
(János evangéliuma 15. fejezet 1-8. versek)


 Jézus felkel az asztaltól, ahol előbb a tanítványaitól volt együtt, lassan búcsúzik tőlük, készül a keresztre. Az előző 14. résztől ezek a fejezetek már Jézus búcsúbeszédei. Lassan indul az Olajfák hegyére, de útközben nem marad néma, egy példázatot mond el tanítványainak az igazi szőlőtőről. Szolgálatáról beszél, az ő belső kincséről. Arról, hogy ő a világ Megmentője. Majd a tanítványok is ebbe a mentő szolgálatba állnak bele. Példázatát így kezdi: Én vagyok az igazi szőlőtő, és Atyám a szőlősgazda. Ezek a nevezetes „Én vagyok-igék”.
Jól ismerjük ezeket:

 -Én vagyok a világ világossága
 -Én vagyok a jó pásztor
 -Én vagyok az út, az igazság és az élet.

Jézus magát igazi szőlőtőnek nevezi. Volt az üdvtörténetben már előbb is egy szőlőtő, Izrael népe, de a szőlősgazda, Isten csalódott benne, mert nem olyan szőlőtő volt, amilyet a Gazda szeretett volna. Mint választott nép, nem hirdette Isten hatalmát, szeretetét a pogány népeknek. Ilyen módon Izrael történelme Isten türelmének története. Isten szerette népét, gondoskodott róla, de a nép nem töltötte be küldetését. Ezért Isten újat kezd, Fiát, Jézust küldi a világba, elülteti az igazi szőlőtőt, Jézust. Azért, hogy sok gyümölcsöt teremjen és Istent dicsőítse.
Ilyen módon a világ kezdetén és végén Isten áll, a mennyei szőlősgazda. Ő tisztítja és metszi a szőlővesszőket, hogy teremjenek. Életünk fájdalmas eseményei: betegség, fájdalom, veszteségek ez a metszés, - arra serkent, hogy gyümölcstermő életünk legyen, ne pedig önző élet.
A szőlő gyümölcse pedig a megváltott, új élet. Azok az emberek, akiket a tanítványok szolgálata hoz Isten közelébe. Ezért ügyel a szőlősgazda minden egyes vesszőre. Azért metszi a vesszőket, hogy még több gyümölcsöt hozzanak. Ilyen értelemben a gyümölcstermés nem teher, hanem az élet feladatának betöltése, öröm. A gyümölcstermés alapja: Jézusban, a szőlőtőkén maradni. Szabadon és felelősen. Szőlővesszőnek lenni, tanítványnak, keresztyénnek lenni 24 órás feladat. Ha Jézustól elszakadunk, kiszáradunk, haszontalanok leszünk, mint a megszáradt venyige.
A gyülekezet minden tagja csak akkor lesz élő, gyümölcstermő, ha Jézusban marad. Keresztyén életünk a másoknak szolgáló, gyümölcstermő élettel tudja dicsőíteni Istent.

Termő szőlővesszőnek lenni, - ez naponta újra kezdendő feladat.
Alázat kell hozzá. Jézus megadja, ha kérjük tőle.

000webhost logo